Betti fiatal cica, de olykor igencsak lusta. Ha éppen nincs kedve elmenni kalandozni, felugrik valamelyik gazdija ölébe és  kiköveteli a cirógatást.

Apa éppen telefonon beszélt egy ismerősével, amikor Betti hirtelen megjelent, és mint ahogy szokott, hangosan dorombolva leült a fotel karfájára, majd onnan a gazdi ölébe huppant.
-Cica, most nem alkalmas! -szólt Apa, a beszélgetőpartnere pedig azt hitte, hozzá beszél
-Akkor fejezzük be! De kikérem magamnak, hogy Cicának nevezzen -mondta az illető.
-Nem Önnek mondtam, elnézést kérek -szabadkozott Apa. -Van egy macskánk, amelyik állandóan azt követeli, hogy simogassam.
-Az más -enyhült meg a beszélgetőpartner. -Nekem is van egy macskám. Tudom, milyen ez.
-Tulajdonképpen örülök, hogy szeret minket, csak sajnos nem mindig érek rá foglalkozni vele.
-Most, hogy ül a fotelben, nyugodtan megvakargathatja a hasát! Attól mi még tudjuk folytatni a tárgyalást -szögezte le  az ismerős.

Betti gyakran okoz hasonló helyzeteket. Nem csak kiköveteli a szeretetet, maga is szeret. Dörgölőzik, bújik, puszit ad.